Az 1989-ben v�rosi rangra emelt Dabas n�gy kor�bbi falu (Als�- �s Fels�dabas, S�ri, Gy�n) 1950-es �s 1966-os �sszevon�s�val keletkezett. A telep�l�st a kir�lyi dobosok lakhelyek�nt 1264-ben eml�tette el�sz�r oklev�l. A v�ros k�zs�gei a k�rnyez� falvakhoz hasonl�an a t�r�k korban kipusztultak, vagy lak�i a Felvid�kre, a v�gv�rakt�l v�dett orsz�gr�szekbe menek�ltek. Visszatelep�t�s�k az �j f�ldbirtokosok szervez�s�vel t�rt�nt. Gy�nra p�ld�ul el�bb Hal�sz P�ter telep�tett az 1720-as �vekben reform�tus magyar jobb�gyokat, majd Zlinszky J�nos f�ldbirtokos evang�likus szlov�kokat. S�riba viszont 1696-t�l Vorster Krist�f t�bornok katolikus szlov�k �rb�reseket telep�tett be.

S�ri katolikus szlov�k lakoss�ga az 1950-es �vek v�g�ig meglehet�sen z�rt k�z�ss�gben �lt. Nem szlov�k lakos ide nehezen h�zasodott be, de szlov�k l�nyokat sem adtak sz�vesen nem helybeli fi�hoz. Ezt a z�rt k�z�ss�get bontotta meg a mez�gazdas�g kollektiviz�l�sa. Ez tette t�nkre a z�rts�g legbiztosabb alapj�t, az addig j�l m�k�d� a kisbirtokos rendszert. A f�ld n�lk�l maradt „t�t atyafiak” k�nytelenek voltak a v�rosokban munk�t keresni.

Napjainkban a lakoss�g egyre fontosabbnak �rzi a telep�l�s hagyom�nyinak feleleven�t�s�t, a n�pi hagyom�nyok �pol�s�t. A hagyom�ny�rz� egyes�letek �s amat�r m�v�szeti csoportok k�z�tt a Bazsalicska (bazsalikom) Citeraegy�ttes is jelent�s szerepet v�llal a s�ri szlov�k n�pdalkincs meg�rz�s�ben.